2014. július 6., vasárnap

8. fejezet

Erőszakos megnyugvás?

- Vedd le a pólód! – állított fel az öléből 3487, hátrébb csúszva az ágyon. Felé fordultam, mire észrevettem, hogy figyelmesen néz engem. Lesütött szemekkel megváltam a felsőmtől, majd újra vetettem rá egy pillantást – Feküdj ide! – utasított, maga mellett megpaskolva a félig feltúrt ágyneműt. Olyan kínos ez az egész… Lassan ledőltem vele szemben, mire már javított is a kérésén: - Fordulj meg! – átfordultam háttal neki. Mit akar még? Éreztem, amint hozzám bújik. Egyik karját a derekam alatt átvezetve folytatta a mellkasom izgatását, míg a másikkal tágított. Miközben a két ujjával egyre durvábban kezelt, kezdtem megint hangosodni, mire automatikusan a jobb karjával az arcom maga felé fordította, és fölém hajolva csókolt közben, elnyelve a nyögéseim – Még mindig nagyon szorítasz… engedd kicsit el magad! – a hangja minden pillanatban emlékeztet rá, hogy Vele vagyok... Képtelen vagyok nem zavartatni magam emiatt! Sose bánt velem így, mióta együtt vagyunk! – Relax… - összeszorítottam a fogaim, mikor az ajkai újra a nyakamra vándoroltak, ezzel szabad utat engedve a hangoskodásomnak. Az pedig csak még kínosabbá teszi a dolgot… Éreztem, ahogy megpróbálkozik a harmadik ujjával, mire rögtön összerándultam – Így nehéz dolgod lesz… - súgta a fülembe, visszatérve a kétujjas lehetőséghez. Tökéletesen tisztában vagyok vele, de… Nem tudom irányítani a testem, ha ez így folytatódik – Senki se fog bejönni most! Nincs miért aggódnod se! – miközben a hangjából így árad a feszültség, képtelen vagyok megnyugodni ezektől a szavaktól! – Na, jó… - kihúzta az ujjait, és levette a térdemig csúszott gatyáim – Csak próbálj meg lazítani, és sokkal könnyebb lesz… - most valamivel nyugodtabb volt a hangszíne, de amint megéreztem a térdhajlatomra kulcsolódó kezét, ahogy feljebb emeli a lábam, újra megfeszült minden izmom. Már nem szólt semmit. Szabad karjával segítette magát, mire lassan belém hatolt. Ahogy elmélyedt bennem, a hangomat elfojtva az ágyneműbe haraptam. Az ujjaim hasonlóképp mélyedtek a matracba – Elkezdek mozogni – szólalt meg pár pillanatra azután, hogy teljesen bennem volt. Jobb kezét ismételten átbújtatta alattam, majd a csípőmet átölelve, lassan elkezdett mozogni bennem. Továbbra se tudtam ellazulni még. Annyira erőszakosnak tűnt, ahogy egyre gyorsabb lett és szinte újra és újra teljesen átjárt. Az első könnycseppjeim is kicsordultak, mikor végre abbamaradt a mozgás és kivette. Ránéztem. Felült mellettem, majd a mellkasomat nyomva a hátamra fordított. Megemelt a derekamnál, és megint behatolt. Rögtön, egy gyors mozdulattal elmélyedt bennem, minek köszönhetően elcsukló hangon felnyögtem. Néhány lökés erejéig visszafogottabban folytatta erre. De utána újra egyre erőszakosabb lett... A hangom betöltötte az egész szobát. Mindenhonnan azt hallottam visszaverődni. Kínosan hunytam le a szemeimet, és próbáltam mindent kizárni. A hangokat, a képet, a szagokat, a gondolatokat. Ha már így alakult, legalább hadd élvezzem valahogy a dolgot! Azonban hogy verjem ki a fejemből a tudatát annak, hogy 3487-tel csinálom ezt? Még ha nem is látom és hallom Őt, akkor is tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy Őt érzem magamban. Még jobban növelte a tempót… Lassan a csúcsra ér. Miért nem tudom most úgy élvezni a társaságát, mint eddig? Mi változott? – Elmegyek! Mindjárt… - kegyetlenül mélyen bennem volt, mikor éreztem, ahogy forrón belém élvez. Pár másodpercre még hevesen lihegve velem maradt, majd lassan elvált tőlem. Fölém mászva hosszan megcsókolt, aztán amint elváltak az ajkaink, visszamászott a farkamhoz – Itt az ideje, hogy Te is elélvezz… - vette a szájába. Akaratlanul is megfeszültem a hirtelen ötlettől. Nem emlékszem, hogy valaha is kellett volna Tőle ilyen szolgáltatást igénybe vennem… Eddig mindig sikerült csúcsra jutnom az aktus közben…
- Ah! – szisszentem fel halkan, miközben szopott. Bár hányszor lenéztem rá egy pillanatra, a szemei mindig engem figyeltek. Annyira zavarba ejtő… Hogy képes ilyen helyzetben rám nézni? Éreztem, ahogy az egyik ujját finoman behelyezi közben. A nyelvével körözött a farkam körül, miközben hátulról is kényeztetett! Végre jobban eluralkodott rajtam egy kellemes érzés. Gyorsítani kezdett a szájával és az ujjával egyaránt. Megint hangosodtam egy kicsit… Éreztem, ahogy kezdenek megfeszülni az izmaim – Nem bírom… tovább – mondtam, szakadozva véve a levegőt is. Kézre váltott a farkamnál is. Ahogy mozgott rajta, egy másodpercre összerándultam és kellemesen megborzongtam. Egy pillanat erejéig még nézett le rám, majd fölém támaszkodott két kézzel, és újra hosszú csókot adott. Kissé kényelmetlen érzés volt lényegében a saját ízem érezni a számban a csókunk közben.

Ahogy elvált a szája az enyémtől, mellém dőlt, és átölelt. Picit az az érzés fogott el újra, mintha csak védelmezően körbefonna a karjaival. De persze a régi emlék és a mai között komoly különbség, azt hiszem a mód és a lépéssorrend… Akkor először megnyugtatott, és utána szeretkeztünk. Most pedig szinte megerőszakolt, aztán ölelget… Talán jelen helyzetben nekem kellett volna megnyugtatnom? Bár hogy is nyugtathatnék le egy nálam ennyivel nagyobb és erősebb srácot…! Mármint azon kívül, ahogy végeredményben tettem…

-------------

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése